Jó dolog ez a fórumozgatás.
Az ember kifejezetten mély önismeretet szerezhet általa. Itt van pl. a legújabb igen-igen fontos, mondhatni húsbavágó kérdés, hogy aszongya, minek az ilyennek jogosítvány? Mármint annak, aki megszerezte, berakta a vitrinbe, és nem vezet. Példának okáért itt vagyok mindjárt én. Majdnem tipikus prototípus.
Az ember kifejezetten mély önismeretet szerezhet általa. Itt van pl. a legújabb igen-igen fontos, mondhatni húsbavágó kérdés, hogy aszongya, minek az ilyennek jogosítvány? Mármint annak, aki megszerezte, berakta a vitrinbe, és nem vezet. Példának okáért itt vagyok mindjárt én. Majdnem tipikus prototípus.
Én is megszereztem a jogsit, jó
régen. Még az ántivilágban. Aztán jó ideig nem volt autó. Utána volt autó, de
férj vezetett, mivel én GYES-en voltam. Utána volt is meg nem is. Vezettem is
néha, de gyakrabban ő, mivel ő jobban szeretett vezetni, továbbá rutinosabb is
volt. Majd újra GYES.
Utána mentem volna vissza az
utakra, de rémülten konstatáltam, hogy az autópark gyakorlatilag lecserélődött,
és mintha ezzel együtt a sofőrök is. Csupa csilli-villi, hatalmas autóban csupa
nagydarab, kigyúrt, kopasz, erőszakos férfivezető, a szőke cicababa csupán
dekoráció. (Persze, túlzok, de sokkolt a változás.) És hatalmas forgalom. Hova
lett a nyugis kis életem, az udvarias, előzékeny vezetők? A tempó is
felgyorsult. Szóval észrevettem, hogy már nem szeretek vezetni, sőt, félek az
autóban. Aztán volt pár koccanás, kisebb baleset, nem én vezettem, de utasként
átélni is sokkoló, és azóta még jobban félek. Meg is állapítottam, hogy nekem
kb. a tank volna a megfelelő közlekedési eszköz; abban tán nem félnék.
Most meg mondja a Zuram, hogy
2014-től új KRESZ lesz. És hogy kötelező lesz belőle levizsgázni. Na, szerintem
az autós pályafutásom nekem ott ér majd véget. Persze, tudom én, hogy fontos
követni a KRESZ előírásait, meg minden, de vajon én lennék az egyetlen, aki nem
tudná letenni a vizsgát? A Józsik (és Rózsik) meg mind, a két elemijükkel? Már
ha igaz, hogy a magyarok X százaléka funkcionális analfabéta. Vagy ez is csak
urban legend? Innen is nagy-nagy bocsi és respect az összes igazi Józsinak és
Rózsinak. Akárhány elemivel is.
Na és itt van a tankolás kérdése.
Vicces, de a huszonsok éves jogsimmal még soha nem tankoltam. Fórumkérdés: tényleg
ekkora mumus a tankolás? Nem, nem mumus. Csak nem jutok hozzá. Aki vezet, az
tankol. Én meg csak a lakás-vasútállomás-bolt(ok) távlatában használom az
autót, arrafelé viszont nincs benzinkút, így nem én tankolok.
Régen szinte egyáltalán nem
használtam autót, na jó, néha orvoshoz mentünk, de ha nagyon betegek voltak,
inkább kihívtam a doktornőt, ha meg nem, akkor megfelelt a busz. Ja, és utálom
a benzinszagot. Különben is a tankolás az amolyan férfimunka. Ja, hogy ma már
olyan sincs. (De ez már egy következő poszt témája.) Hát akkor így jártam. Akkor
se gondolnám, hogy az emancipáltság legfőbb szimbólumaként akarnék a tankolásra
tekinteni. Azért lelki szemeim előtt megjelent. Hogyaszongya: Asszonyok,
lányok! Itt a lehetőség, hogy felszabaduljatok az évszázados, gaz elnyomó
férfisovinizmus lélekromboló hatása alól. Tankoljatok! És eljő a szabadság.
Gigi, én nem is vezetek, bár a férjem szerint igen, csak Őt...
VálaszTörlés