Tanárszemmel 2.

Csak erős idegzetűeknek ajánlom

Amit tudni akarsz a pedagógus életpálya modellről, de sosem merted megkérdezni.

Előrebocsátom, hogy sem politikai, sem gazdasági elemző nem vagyok. Tanár vagyok. Csak egy mezei bölcsész, 30 éve a pályán. Nem értek sem a makro- sem a mikrogazdasági modellekhez. Nem hozok statisztikákat, grafikonokat. Csak úgy, magamtól leírom, amit láttam, tapasztaltam az elmúlt 23 évben.

18. Hogy mi 18? A bűvös szám. A számháború kezdete. Ennyi volt az „átkosban” a középiskolai tanárok heti kötelező óraszáma. Mielőtt továbbmennénk, először is tisztázzuk magát a fogalmat, hogy mit jelent a kötelező óraszám. Ez azt jelenti, hogy a mindenkori alapfizetésért hetente hány órát kell tanítania a tanárnak. Ha ennél több órája van, az már túlórának számít, és azért túlórapénzt fizetnek. És hogy jön ki a heti 40 óra? Úgy, hogy minden ténylegesen megtartott órához hozzászámoltak kétszer annyi felkészülési időt. Ebbe a dolgozatjavítás is beletartozik.

A rendszerváltás után az első kötelező óraszám emelést a Horn-kormány tette meg, amikor egységesítette az óraszámokat, azaz a középiskolai tanárok kötelező óraszámát is 20-ra emelték.

Ezután a 20 órát tovább növelték 2 órával.

Eddig 22 óra/hét volt a kötelező óraszám. Ami azt jelentette, hogy ha a több azonos szakos tanár van az iskolában, akkor senkinek nem adott több órát az igazgató, így egy olyan tantárgy esetén, ahol iskolai szinten mondjuk 66 óra volt adott tantárgyból, akkor 3 tanárt tudott foglalkoztatni az iskola. Most azonban 26 óra az, amit az alapfizetésért el kell látni, ami nem azt jelenti, hogy ennyit kötelező is, mivel a kötelező az 22, csak ha az igazgató nem ad 26 órát, akkor a fenntartó (KLIK, azaz az állam) visszadobhatja a tantárgyfelosztást. Tehát a korábbi 66 órát úgy kell elosztani, hogy 2×26=52. Így marad 14 óra, ami nagyjából fél állásnak felel meg. A KLIK ebben az esetben 2 dolgot tesz: vagy keres két szakos tanárt, pl. matek-fizika vagy kémia, és így oldja meg, vagy egy embert két iskolába küld tanítani. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy minden 6. tanár feleslegessé válik.

Ehhez jön az, hogy a tanárnak heti 32 órát bent kell töltenie az iskolában. De nem csak úgy, hanem az igazgató bármilyen feladatra kijelölheti a tanárt. Ezzel további órákat veszítenek a tanárok, mert minden egyéni foglalkozást, korrepetálást, tehetséggondozást, stb., amit eddig vagy túlórában végeztünk, vagy a kötelező óraszámot ki lehetett egészíteni vele, valójában szintén az alapbérért kell elvégezni. Vagyis ha egy igazgató eddig ki tudott gazdálkodni ezekkel az órákkal még pár álláshelyet, ezentúl ez sem lesz, így ki tudja, hány tanárnak, fejlesztő pedagógusnak nem lesz ezentúl órája.

Na és a “végső csapás” az óraszámok változása. A mindennapos testnevelés és erkölcstan bevezetése miatt (vagy ki tudja, miért) több tantárgy magasabb óraszáma esett áldozatul. Pl. idegen nyelv, amit eddig nálunk pl. alapból heti 4-6 órában tanítottunk, ezentúl heti 3 óra lesz, valamint informatika, heti 2-ről heti 1-re csökkent, a szakmunkásképzőkben a közismereti tárgyak óraszámának erős megkurtítása, pl. irodalom nem is lesz, ha jól tudom, és tán heti 1 vagy 2 nyelvtan vagy mi lesz. (Vagy 1+1?; utána kéne nézni.) Szakközépiskolákban (már ahol volt) a 2. idegen nyelv megszüntetése. Stb. Azaz sokkal kevesebb tanárra lesz szükség ezekből a tantárgyakból.

Az állam 28 főben határozza meg az egy osztályba minimálisan felvehető diákok számát. Azaz nem lesznek kis létszámú osztályok többé.

Erősen korlátozzák a csoportbontások lehetőségét. Eddig nálunk pl. a matematikát csoportbontásban lehetett tanítani, ezentúl nem.

Végezetül mivel egyre kevesebb gyerek van, egyre kevesebb iskolára lesz szükség. Tehát összevonnak, megszüntetnek iskolákat.

Összességében véve tehát szerény becsléseim szerint az elkövetkezendő években legalább a tanárok 1/3-át el fogják bocsátani. Ha nem a felét. :(

Most már nem iskolákban gondolkoznak, hanem tankerületekben. Erre volt jó az államosítás. Így ugyanis, ha a tanárnak felajánlanak más iskolában órákat, el kell fogadnia, de ha nem akarja, akkor már nem kell végkielégítést fizetni neki.

Nem is olyan régen egyébként nagy elánnal beharangozták az 50%-os béremelést szeptembertől, majd amikor a sajtó már szétkürtölte, szép sunyin lecsökkentették 35%-ra. És hogy képben legyen, aki eddig nem tudta: a 35% azért nem emelés valóban, mert minden egyéb pénzt, túlórapénzt, pótlékokat, óraszámkedvezményeket megszüntetnek, azaz ezzel a 35%-kal csak azt adják vissza, amit elvettek, úgy, hogy közben az eddigi 22 óra helyett 32 órát kell úm. "bent tölteni". Trükkös. Ez az az óraszám emelés, ami valójában nem az. Magyarul: úgy csökkentik a fizetésünket, hogy emelik a kötelező óraszámot, vagyis többet kell dolgozunk ugyanannyi pénzért.

Na de van ennek a szép új életpálya modellnek egy másik, nem ennyire világosan látható oldala is. Mégpedig az, hogy minden tanárt visszasorolnak az első kategóriába, azaz tanár 1-be. Bár azt rebesgetik, hogy akinek van szakvizsgája, azt a tanár 2-be sorolják majd, de ezt igazából még nem lehet biztosra tudni. Miért baj ez a visszasorolás? Arról most nem beszélek, hogy egy 20-30 éve tanító tanár számára ez mélyen megalázó, hiszen a köz egy része úgyis azt mondja, hadd hulljon a férgese, és nagyon helyes, tegyenek csak vizsgát ahhoz, hogy tovább tudjanak lépni. Úgyis milyen rosszak a mai tanárok. Igen, nyilván van ebben is valami, noha valójában azt gondolom, a tanárok nagy része közel sem olyan rossz, ahogy az a köztudatban él, de ebbe most nem szeretnék mélyebben belemenni.

Nos, hadd írjam le, hogy is lesz ez az életpálya modell a tervek szerint. Minden tanárnak 3 fős bizottság előtt kell minősítő vizsgát tennie. Akit ez a 3 fős bizottság alkalmatlannak ítél, az soha többé sehol nem taníthat. Igaz, van még lehetősége javítani, de az egyelőre nem világos, hogy azt milyen bizottság előtt teheti meg. Feltehetően ugyanúgy egy 3 tagú bizottság előtt.

„Ha a Gyakornok a külön jogszabályban foglaltak szerint a megismételt minősítő vizsgán, vagy a Pedagógus I. fokozatba besorolt pedagógus a megismételt minősítési eljárás eredményeként „nem felelt meg” minősítést kapott, közalkalmazotti jogviszonya, munkaviszonya e törvény erejénél fogva megszűnik.” Knt. 64. §

A kérdés ott kezd izgalmas lenni, hogy kikből áll majd ez a 3 tagú bizottság. Egyik tagja az iskola vezetője, ez akár lehet jó is, de mellette van 2 külső tag. Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzést az Oktatási Hivatal szervezi a kormányhivatal közreműködésével. Így valójában hiába lesz ott az iskola igazgatója, 2:1 arányban a bizottság külső tagjainak szavazata dönt. Így elvileg külső, objektív mércével mérő szakemberek döntenek arról, ki alkalmas arra, hogy a gyerekeinket tanítsa. A gyakorlatban azonban így szól a törvény:

„A minősítési eljárás során minden pedagógusra egységes, nyilvános szabályok vonatkoznak. A minősítő bizottság a jelölt pedagógus teljes körű tevékenységét, különösen a jogszabályokban és a pedagógus munkaköri leírásában megfogalmazott kötelezettségek teljesítését vizsgálja.” Nkt. 64. §

Ez a paragrafus önmagáért beszél: ez nem a pedagógusokról szól valójában, nem is a gyerekekről, hanem arra ad lehetőséget a mindenkori hatalomnak, hogy hithű pártkatonákkal hithű alattvalókat neveltessen magának, hiszen a jogszabályokat ők hozzák, és a pedagógusok munkaköri leírását is ők végzik.

A fentebb leírtak alapján elmondható tehát, hogy van lehetőség szelektálni, hiszen a tanároknak legalább a felét minden fennakadás nélkül lehet akár alkalmatlannak is nyilvánítani. Ki lehet találni, kik lesznek „alkalmatlanok”.

Vagy én volnék paranoiás? Végül is épül a szép új világunk...