A minimalista stílus

Hát kérem szépen, most már bizonyos, hogy én a minimalista stílus híve vagyok.

Elég sokáig tartott, mire megtaláltam, végül is ezt nem lehet elkapkodni. Elvégre a stílus maga az ember. Hogy is lehetne csak úgy hűbelebalázs módjára stílust választani? Így hát alapos megfontolás után végre elmondhatom, vénségemre megtaláltam saját stílusomat.   

Nézzük először is a lakást! A lakásban minimum legyen mindenkinek saját szobája, azonkívül nappali, étkező, gardrób, két fürdőszoba, de minimum két WC.

A berendezésnél se kell az a nagy flanc, de legyen minimum egy mosógép, négytagú családnál ez nem is elég, szárítógép, ami szintén fontos, hiszen hova teregessen az ember annyi ruhát? Aztán kell mosogatógép, hiszen ha csak a tányérokat nézzük, mélytányár+lapos tányér+kistányér, ez már tizenkét darab tányér, a reggelivel, vacsorával együtt, hideg vacsorát feltételezve minimum húsz tányér. És akkor hol vannak még az evőeszközök? Ez hetente 140 darab tányér és ki tudja, mennyi evőeszköz? Plusz lábasok, tálcák, poharak, bögrék… Na ugye? Az ember mást se csinálhat, mint mosogat egész nap.

Kell továbbá minimum négy tévé, számítógép, hiszen a család minden tagjának joga van eldönteni, melyik tévéműsort nézi, senki nem kényszerítheti a másikra az akaratát.

A ruházkodásban is minimum legyen az embernek megfelelő számú cipője, ahhoz megfelelő színű táska, kiegészítők, de minimum sál. A megfelelő számú cipő minimum annyi, ahány színű ruhája van az ember lányának, ugye.

Tisztálkodás: itt is minimalista vagyok, mert legyen minimum négyféle parfüm, az évszakoknak megfelelően, hiszen minden évszaknak megvan a maga illata, nemdebár? Ehhez harmonizáló illatú tusfürdő. Semmi sem szörnyűbb, amikor a parfüm illatához nem illik a tusfürdő illata.

Fizetés: minimum annyinak kell lennie, hogy fenn lehessen tartani a lakást, lehessen öltözködni (lásd fent!), egészségesen táplálkozni, roppant egészséges például a kaviár pezsgővel, reggelire, na és finom is. Aztán fontos még az egészséghez a fittness, wellness, sport, mondjuk az én koromban a nem túl megerőltető golfozás. Fodrász, kozmetikus, manikűr, pedikűr, mint minimum. Mégse nézhetek ki úgy, mint egy bányarém! Aztán a művelődés, például Opera, esetleg Operabál, színház. Szükséges továbbá, hogy az ember ne legyen túlságosan nacionalista, ehhez világot kell látni, évente kétszer minimum. Egyszer télen, egyszer nyáron. Ez még egészséges is, főleg ha a téli világlátást összekötjük némi síeléssel is. Tehát a fizetésnek minimum annyinak kell lennie, hogy ezt a pár apróságot fedezze.

Na és végezetül itt van a munka. A munka az egyetlen, ahol maximalista vagyok. Maximum napi négy órát vagyok hajlandó dolgozni. Nem lehet túlhajtani magunkat, ez belátható, hiszen az embernek élnie is kell, nem? Ez a minimum!