2015. március 29., vasárnap

Gigis gasztropuccs 2. 7.

Főzőleckék középhaladóknak




Baconban sült szűzpecsenye

Köszöntöm éhes főzőtársaimat, a lelkes és a konyhában tán már megkövült szakácspalántákat, akik túlságosan is régóta várnak újabb és újabb merényleteimre, amelyeket a konyhában szándékozom elkövetni, és velük is elkövettetni. Amennyiben eddig kitartottál, olyan, de olyan ételt készíthetsz ma velem, hogy még a(z esetleg nem létező) anyósod is megnyalja mind a tíz ujját.
Mint ahogy azt Giginél már megszokhattad, semmi sem az, aminek látszik. Vagyis a legnehezebben elkészíthetőnek látszó ételek is pofonegyszerűek. Ha nem így gondolod, olvass csak tovább, majd meglátod. Aztán ha esetleg mégse tűnik annak, vissza lehet menni a kezdő gasztropuccsos bejegyzésekhez, és újra lehet kezdeni. Nincs abban semmi rossz. Mert hogy is szól a szlogenünk? Nincs rossz étel, csak nem ittunk eleget. Na ugye? Megy ez nekünk. Ennél az ételnél nemcsak mi iszunk, hanem az ételünk is. Szóval receptre fel!
Nézzük rögtön, mi kell hozzá! A szokásos dolgokat tán már mondanom se kell, hogy vedd elő a tepsit, mosd el, rámold ki a sütőből az életvitelszerűen ott tartózkodó koszos edényeket, ha nincs tepsid meg késed, vegyél, stb., stb., ezt már leírtam korábban, (újra)kezdők lapozzanak vissza!
Tehát mi is kell hozzá. Először is négy darab szűzpecsenye, természetesen 4 nagyétkű emberre valók az adatok, mint mindig, mivel a saját családomra méretezem. Nyilván ezt lehet osztani, szorozni, de egy főre nagyon nehéz főzni, szóval merjünk nagyot álmodni, és barátokat hívni. (Vagy anyóst. Ha van.) Szükségünk lesz baconra. Jó sokra. Ez az előre csomagolt, szeletelt megfelel, de számíts arra, hogy csak látszólag sok a 4 csomag, amit meg kell hozzá venned, mert  a tekerésnél fog kiderülni, hogy az a kis helyes, karcsú hússzelet ipari mennyiségben képes maga köré tekertetni veled a bacont. Szükséged lesz még mustárra. Nagyjából 2 ek. (emlékszünk még rá, miért hívjuk így az evőkanalat?) mustár/hús. Ezen kívül frissen őrölt fekete- vagy fehérbors, szárított kakukkfű (ha van friss, az még jobb), só, fél deci száraz fehérbor (nyugodtan vedd meg az egész üveggel, mert úgyis meg kell kóstolnod, na és az ételhez is finom lesz), 3 ek. tejszín, olaj, legjobb az olíva.
Ha idáig eljutottál, és a sütő is kirámolva, konyhaügyi katasztrófák elhárítva, kezdődhet a sütés-főzés.
Először is fogd a húst és fuss! Ja, nem, sózd be! Ne sajnáld a sót tőle, de azért ne vidd túlzásba se, mert a bacon is sós. Ha ez megvan, akkor kb. 6-8 evőkanál mustárba keverj ízlés szerint őrölt borsot és kakukkfüvet, tudod, a te ízlésed szerint, de azért a feketeborssal óvatosan, erősebb, mint a fehér, a kakukkfűnek meg elég erős az aromája. Az így keletkezett masszával kend be a húst. Hogy mivel? Hát próbálkozhatsz különféle módszerekkel, kenőecsettel, kanállal, tortalapáttal, de a legegyszerűbb, ha szépen megfogod a húst, és kézzel rákened a cuccot. Ezután betekered a húst a baconcsíkokkal. És kész is.
Kevés olajjal kikened a tepsit (én olívát használok hozzá), szép sorjában belefekteted a szűzérméket egymás mellé, lefeded. Én erre a célra manapság egy másik tepsit használok, az alufólia alatt valahogy nem pirul meg a hús. Persze, lehetne vacakolni azzal, hogy leszeded az alufóliát, aztán még vissza a húst pirítani, de így sokkal könnyebb, és amióta ezzel a módszerrel sütök, nem ég meg a bacon sem. Gondoltam, hogy beszerzek majd egy fedős tepsit, lehet néha kapni, de nem sürgős. Úgyis van használaton kívüli tepsim. Ha neked olyan nincs, akkor simán mehet az alufólia, majd rápirítás. Nekem is működött évekig. Kb. 1 órán keresztül sütöd a húst, elvileg közepes tűzön, de én rányomom 210 fokra. Nem szeretek vele sokat vacakolni. Amikor már majdnem jó a hús, beleöntöd a bort meg a tejszínt, és így még betolod kb. 5 percre.
A sültet ezután a sütőből kiveszed, naná, hogy, nem is hagyod benne, tálalásnál felszeleteled, a szaftját kis edényben mellé teszed, mert azzal meglocsolva nagyon finom.
Hajában sült krumpli mehet hozzá. Ez ugye a héjában sültnek a népies neve, nyilván nincs haja a krumplinak. A krumplira is érdemes kis szaftot locsolni. Meg persze sózni se árt. Egyébként parázsburgonyával is finom. Vagy akár krumplipürével. Ki melyiket szereti jobban.
Salátát is érdemes adni hozzá, mindenféle mehet bele, amit szeretsz, és fokhagymás joghurtos öntet, amihez joghurt kell, pár gerezd fokhagyma és só. Meglepődtél? Ugye hogy nem. Nagyon egyszerű, de finom.
Ha nagyon profi akarsz lenni, akkor adj hozzá még párolt zöldséget is. Ne ijedj meg, ez is pofonegyszerű. Veszel ilyen mirelit vegyes zöldséget, ami neked szimpatikus, vajon vagy sütőmargarinon párolod, fedő alatt, lassú tűzön, de tényleg lassú tűzön ám, nagyon kevés sót rakj rá, mert jobb, ha kicsit édeskés marad, és meg lehet bolondítani egy kis vegetával. De nem muszáj. Ne párold teljesen puhára, mert úgy jó, ha rágni kell kicsit. Kóstolgatással és szurkálással lehet megállapítani, mikor lesz jó.
Na, mit szólsz? Ugye hogy nem is olyan nehéz?


Jó étvágyat! 

1 megjegyzés:

  1. Hát ez nagyon guszta. A leírás meg akkora kedvet csinál hozzá, eddig sose mertem szűzpecsenyének nekiállni, na de most igen felbuzdultam, hogy ilyen egyszerű! Köszönöm!

    VálaszTörlés