Az alapok
A mai napon a konyhaművészet alapjaival fogunk megismerkedni.
1. fejezet:
A lábas és a fazék
A lábas és a fazék mindketten
főzőedények. Két, egymással szemben álló fülük különbözteti meg őket a
serpenyőtől. Kivéve attól a serpenyőtől, amelyiknek két füle van. Az embernek
is van két füle, de attól az ember még nem lábas vagy fazék.
Megj.: Az embert szokás
helyenként „köcsögnek” nevezni, de ezt én nem ajánlanám.
Mivel azonban az ember nem
főzőedény, vele ezen a ponton nem kell foglalkoznunk.
Nos, a lábast a fazéktól a
magassága különbözteti meg. A fazék magasabb, általában levesek, tészták
főzésére használjuk. Ez nem zárja ki a lábasban való leves- és/vagy
tésztafőzést, csak akkor jó nagy lábast kell választanunk, különben kifolyik a
leve. (Nem a lábasé, hanem a levesé.)
Figyelem! Ne a kisfazék és a
nagylábas magasságát hasonlítsuk össze, mert téves következtetésre juthatunk!
Régen a lábasnak volt lába, de ma
már lekopott, mint a tővéghangzó a finnugor eredetű szavak végéről.
Ha kedves olvasóm kételkedik a
magyar nyelv és a főzés közötti összefüggés logikusságában, gondoljon arra,
hogy a nyelvünket használjuk mind ízlelésre, mind a beszédre!
Különben is, mint ahogy nagy
költőnk megmondta: „Nyelvében él a nemzet.”
A serpenyő
Ezt is használjuk főzésre, a
kínaiak voknak nevezik. A vok azért nem teljesen olyan, mint a hagyományos
serpenyő, kicsit gömbölyű az alja. Hogy ne tudd letenni, és otthagyni.
A vok és serpenyő is étel
készítésére való, bármily meglepő is. Főleg húsokat, tojást, ilyesmit lehet
benne sütni, de kiválóan alkalmas zöldségfélék pirítására is.
Ha a serpenyő nagyon alacsony,
akkor az nagyon gyanús, hogy palacsintasütő.
A serpenyő nagy előnye, hogy
hosszú a fogója, már persze ha olyat választunk, és használatával nagyobb
eséllyel kerüljük el a főzés közben az égési sérüléseket. Ajánlatos azonban a
serpenyő nyelét nem kifelé fordítani, mert könnyen beleakadhatunk, és akkor
lesz nemulass, főleg, ha forró olaj is van benne.
A tepsi
Régebben nevezték tepszinek is,
nem azért, mert akkor pöszék voltak az emberek. Van ilyen, hogy a dolgok neve
megváltozik.
A tepsi tésztasütő edény, és
eredendően a sütőben sült dolgokra használjuk. Nem csak tésztát lehet benne
sütni, hanem mindenfélét, ami sütésre alkalmas, a hústól kezdve a
zöldségfélékig.
Formája lehet kerek (eredetileg
az volt), vagy téglalap alakú.
2. fejezet:
A sütés és a főzés
Valójában nemes egyszerűséggel
főzésnek nevezünk minden konyhai műveletet az evésen, na és a mosogatáson kívül
(melyre még visszatérek).
Az alapvető ételek elkészítésének
három módja ismeretes. Kezdő szinten felejtsük el a flambírozást és hasonló
huncutságokat! Még a végén magunkra gyújtjuk a konyhát.
Jó tanács: Ha most látsz először
tűzhelyet közelről, akkor a sütés-főzés egyszerű műveleténél is ajánlatos
beszerezni egy poroltót! (Használatának fontosságára még visszatérek!)
Tehát az ételek elkészítésének
alapvető módozatai:
- Főzés: ez a vízben való elkészítés egyszerű
elnevezése. Bármilyen élelmiszert meg lehet főzni vízben. (Csak nem minden
ehető!)
- Párolás: az ételnek az a sajátos elkészítési módja,
amikor a saját levében aszalódik. Esetleg lehet hozzá kevés vizet tenni,
bizonyos esetekben a párolás előtt kevés forró zsiradékon, sűrű
kevergetések közepette nyuvasztjuk pár percig az áldozatot. Azaz az ételt.
- Sütés: a növényi vagy állati zsiradékban való
elkészítést nevezzük sütésnek. (A saját zsírunkban való megsülés
kivételével. Az más!) Növényi zsiradék például az olaj, margarin. Ez
utóbbinak nem minden változata alkalmas sütésre. Állati zsiradék a zsír
(ki gondolta volna, ugye?), valamint a vaj. Figyelem! A vajkrém sem
alkalmas sütésre!
- Nyersen való elkészítés. Bizonyos helyeken a húst
is így fogyasztják (pl. a dzsungelben), de itt alapvetően nem erre
gondolunk, hanem a salátákra.
Figyelem! Az étel odakozmálása
nem számít szokásos konyhatechnikai eljárásnak, még akkor se, ha a kedves mama
otthon rendszeresen élt ezzel az eljárással!!!
Az „Elég?” kérdés a tálalásnál
nem a kozmálás végső stádiumára vonatkozik, hanem azt jelenti, elegendő-e a
tányérodra kitálalt étel.
Ha az étel odakozmál, van egy jó
módszer a további hasznosítására: vegyél egy malacot! (Városban a konyhamalac
is megteszi! Csak azt nem lehet megenni a végén.)
Az odakozmálás eredményeként
hosszú távon az étel lángra is lobbanhat. Ne örülj, ez még mindig nem a
flambírozás!
Ha azt látod, hogy ég a sütő,
akkor kell használni a poroltót, mint konyhatechnikai eszközt. Kinyitod a sütő
ajtaját, majd hosszasan befújod a sütőbe a habot (vagy ami a poroltóban van).
Ezek után azonban nem az étel kész, hanem a konyha. Na és te magad! (Meg aki a
helyreállítást fizeti.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése