2012. május 28., hétfő

Gigis gasztropuccs 2. 3.

Főzőleckék középhaladóknak.


 Íme a rezsó. Igaz, ez kétlapos, van belőle egylapos is. 

És a Gigis gasztropuccs elkövetésének legfőbb eszköze. A tűzhelyem. 

A húsleves

Lelkes főzőtársaim, kalandozásainkat hosszabb kihagyás után folytatjuk Gasztronómiában. 

Ma többek között a tűzhelyekről értekezünk. A felületes szemlélő azt gondolná, a tűzhely fogyatékossága akadály a főzésnél. Pedig nem. Igaz, némileg hátráltatja a dolgokat, de alapvetően, amíg van működő tűzhelylapunk vagy gázrózsánk, semmi sem szabhat gátat főzési kedvünknek. Kivéve a lustaságot. Arra nincs gyógyszer. „Sem ehető, sem iható. Sem varázsénekként ráolvasható.” Ja, az a szerelem. No, megint elkalandoztam.
Szóval a tűzhely. Ha villany, akkor semmi gond, laza csuklómozdulattal bekapcsoljuk, várunk kicsit, és már mehet is a sütés-főzés. Akkor van gáz, ha gáz. A gáz ugyanis legelőbb is büdös. Továbbá éget. Főleg, ha rövid a gyufa. Félhosszú lenne jó, de az nem kapható. A szemfülesek már mind felvásárolták. A gázsütő az még nagyobb gáz. Az nemcsak begyújtásnál égeti meg a kezünket, hanem ételt is éget. Vagyis olyan ételt érdemes benne sütni, ami égetve is jó. Egyelőre nincs ötletem, milyen az az étel, végül is minden a Mama főztjétől függ. Ha kedves párunk mamája égetett, akkor mi nem fogunk égni.  
Másik probléma a lábas és a fazék. Kezdő korunkban megtanultuk a kettő közti különbséget. Ezek a mai fazekak azonban megszólalásig hasonlítanak egy régi jó svádájú lábasra. Úgyhogy zavarba ejtően nehéz eldönteni, mikor milyen edényben lenne alkalmas annak a jó kis húslevesnek megfőnie.
Kipróbáljuk?
Középhaladó szinten megkísérelhetjük ám. Nem ördöngösség. Azt úgy kell, hogy először is eldöntjük, milyen húst szeretünk bele. Én a magam részéről legjobban a vegyeset. No, a hentesnél azért ne így kérd! Aki nem kedveli a vörös húsokat, mint én, annak ajánlok egy változatot. Kell hozzá valamiféle pulykaalkatrész, kivéve a mell. Lehet szárny, nyak, felsőcomb, alsó is, de az nekem már nagyon hús. Hozzá csirkeszárny, felsőcomb, lehet alsó is, de nekem az is nagyon hús. Személyenként egy felsőcombot vegyünk, és minden negyedik comb után egy pulykaszárnyat vagy nyakat. Pulyka felsőcombbal csak akkor kísérletezz, ha legalább 8 csirkecombod van. Azaz legalább nyolc vendéget vársz, esetleg szeretsz egy héten át csak húslevest enni. (Vigyázz, negyednapra megromlik!) No, ha beszerezted a megfelelő állatok megfelelő alkatrészeit, végy fejenként egy közepes répát, fehérrépát annyit, amennyire szereted, azért egyet-kettőt rakj bele mindenképpen! Továbbá egyéb zöldségek közül jöhet karalábé, kelkáposzta, zeller, vöröshagyma, fokhagyma.  
Ha ez mind megvan, vegyünk elő egy… ööö… izé… lábast vagy fazekat, valami olyat, amibe beleférnek az alkatrészek, és hozzá némi víz. Jó alapos tisztálkodás után először a pulyka megyen bele. Tisztálkodni persze a pulyka fog, hiszen lehet, hogy tollas. Gyakran szok az lenni. Főleg ha szárny. Szóval tollászkodjunk vele kicsit! Aztán bele vele hideg vízbe, hogy ellepje. Figyelgetni kell sűrűn, mert ha forrni kezd, le kell szedni a habját, és kis tűzön főzögetni, mert különben a lé bezavarosodik. Fél óra elteltével mehetnek a csirkealkatrészek is utána, újra kis forralás, habtalanítás, majd kisebb láng, és minden zöldség, persze tisztítva, szabdalva. Kézre vigyázz! Sőt, menjen hozzá só, feketebors, kis kömény, és mindez halkan, csendesen, takarékon fődögéljen, amíg meg nem puhul a sok belevaló. Aki szereti, rakhat bele 3-4 félbevágott krumplit, amikor már majdnem puha a répa. Így mire emez megfő, az is készen. Kedvenc levestésztánkat ne felejtsük közben megfőzni hozzá!

Forrón tálaljuk! Jó étvágyat hozzá!

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése