2012. március 22., csütörtök

Gigis gasztropuccs 7


Saláták



Nos, ideje megismerkedni a salátakészítés rejtelmeivel. Tudunk már sütni, főzni, ez se jelenthet problémát. Szerintem. 

A poroltót ma nem kell elővenni, viszont jobb, ha dupla adag sebtapaszt készítünk elő.
Salátát gyakorlatilag mindenféléből lehet készíteni. Például fejes salátából. Persze először tisztázni kell, mi végre is akarunk mi salátát enni. Nyilván mert szeretjük.
Salátát lehet például húsételhez fogyasztani, de főételként is. Lehet nyersen, főve, sülve, szóval a saláta egy roppant ravasz étel.
No, ha kellőképpen elgondolkoztunk azon, hogy is gondoljuk a saláta fogyasztását, akkor menjünk a piacra megvenni az alapanyagokat. Na jó, lusták mehetnek a zöldségboltba is.
Illetve először gondoljuk végig ezt alaposabban!
Nézzük a lehetőségeket! Van ugye a fejes saláta, ami zöld levelekből áll, a közepe meg sárga finom kis levelekből. Az a szíve. Ne hallgasd, nem dobog! Viszont a legzsengébb, legfinomabb része a salátának. Van egy hozzá hasonló zöldség, aminek szintén zöld levelei vannak, gömbölyű és tömör. Ne keverd össze! Az a káposzta. Abból is lehet salátát készíteni, azt nevezzük káposztasalátának. Sőt, a káposztának van lila változata is, annak lila a feje, de nem azért, mert mérges. Viszont micsoda finom párolt káposztát lehet belőle készíteni!
No, de most még csak a fejes salátánál tartunk. Aminek se íze, se bűze, azért kell hozzá vízből, ecetből és cukorból salátalevet készíteni. Egy kis só is mehet bele. Különben ízlés szerint. Azért persze nem kell beleönteni egy egész liter ecetet. Ja, az ecet! Figyelj oda, mert ecetből van 10%-os, 15%-os és 20%-os. Nem mindegy, hogy melyiket használod. De erről bővebben olvashatsz az ecetes üvegen, így most nem részletezem. A salátát ne felejtsd el levelekre szedni, és jó alaposan megmosni. Hacsak nem szereted, ha a föld ropog a fogad alatt.
Hasonló salátalével lehet uborkasalátát is készíteni. Igen, jól tudod, uborka is kell hozzá. Na meg fokhagyma és őröltbors, pirospaprika a tetejére. Vízből jóval kevesebb kell bele, mint a fejes saláta levéhez. Van, aki nem is tesz bele.
Ha megtanultál salátalevet készíteni, akkor nem lesz nehéz elkészíteni a következő salátát sem.

Bolgár sült paprika

Aki szereti a csípőset, abból is lehet. Veszel fejenként 3-4 paprikát, megmosod, és beteszed a sütőbe egy egyszerű zománcozott tepsibe sülni. Ha olyanod nincs, ne keseredj el! Végső soron nem a tepsi a fontos! Lehet grillsütőben is sütni, ha van olyanod. A paprikákat forgatod, hogy egyenletesen megpiruljon a héjuk. Ne ijedj meg, ha kicsit odakapja! Amikor kész, lehúzod a héjukat, persze nem kell tűzforrón nekiesni, de ne hagyd, hogy kihűljön, mert akkor nehezebb megnyúzni őket! Készítesz egy fokhagymás, ecetes, cukros salátalét, kis vizet is önthetsz bele. Inkább édes legyen, mint savanyú. Egy jénaiba vagy valamilyen laposabb salátástálba lerakod a paprikákat egymás mellé, ízlésesen sorba, nem ám csak úgy beledobálva, és ráöntöd a salátalevet, úgy, hogy éppen ellepje. Legalább 1-2 órára beteszed a hűtőbe, de minél tovább áll, annál jobb. Azért nem kell egy hónappal korábban elkészíteni! Pár napig a hűtőben eláll, így ha ízlik, készíthetsz belőle nagyobb mennyiséget is. A csőben sült csirkéhez, amit múltkor készítettünk, remek savanyúság.
A saláták másik fajtája a hidegtálakhoz is szokásos majonézes, illetve tartármártásos saláta. Ilyen például a klasszikus franciasaláta is, amit csak a franciák nem ismernek, mint a párizsiak a párizsit, a nápolyiak a nápolyit, a milánóiak a milánói sertésbordát. Ja, már megint elkalandoztam. Sebaj.
A majonézes salátákat most kihagyjuk. Egyrészt hizlalnak, másrészt a majonéz készítése még meghaladja a képességeinket. A bolti majonéz meg gasztropuccsnak is túlzás lenne.
Vannak viszont másféle saláták. Például olyanok, amelyeket főételnek is lehet fogyasztani, mint már fent említettem. Például egy nehéz nap után. Vagy amikor nagy a meleg. Vagy ha el akarod kápráztatni a vendégeidet. Ami lehet, hogy nem sikerült múltkor a csőben sült csirkével.
Ilyen elkápráztatásra is alkalmas saláta például a francia sajtsaláta vagy a tonhalsaláta. Ez alkalommal ez utóbbinak az elkészítésével ismerkedünk meg.

Tonhalsaláta

Vegyünk a boltban tonhalkonzervet. Tudom, ez nem az igazi, konzerv, brrrrrrr! De ebben az esetben nekem ez a gyengém. Nézd el nekem!
Szóval tonhalkonzerv. No most itt az adagokat nem igazán lehet egy főre kiszámítani, így azt javaslom, hívjunk meg 2-3 őrült havert, barátnőt, akik képesek bármit megenni. Aki evett már csigát vagy békacombot, azt részesítsük előnyben a meghívásnál! Ez se lehet szörnyűbb étel.
Nos, 3-4 tonhalkonzerv kell, vegyünk hozzá konzervnyitót is, hacsak nem lehúzhatós a konzerv teteje, mert akkor még 2 csomag sebtapasz beszerzése ajánlott. Továbbá vegyünk egy farfalle tésztát, én személy szerint a Barillát ajánlom. A farfalle úgy néz ki, mint egy masni, de valójában pillangó. Illetve nem pillangó, csak tészta. A neve pillangó. Olaszul pillangót jelent. Na, nem nyelvészkedek, nem ezért vagyunk itt.
Szóval kell még hozzá kígyóuborka. Kész állatkert, nem? Továbbá paradicsom. Abból legalább 1 kiló. Na és a fűszerek. Bazsalikom és oregánó. A szárított is megteszi, de a friss az igazi.
Kifőzzük a tésztát sós vízben. Nem szét! Fogkemény legyen! Al dente, ahogy az olasz mondja. Nem nyers, de nem is szétfőtt. A Barilla azért jó, mert nehéz szétfőzni. Persze nem lehetetlen, úgyhogy csak óvatosan!
Amíg a tészta fő, kis kockákra vágjuk a kígyóuborkát, felkockázzuk a paradicsomot is, nem kell annyira kis kockákra azért, majd egy nagy tálban összekeverjük a fűszerekkel, kevés sóval, olívaolajjal, abból sem kell sok, kinyitjuk a konzerveket, ujjainkat lehetőleg már ne vágjuk el, de ha elkerülhetetlen, akkor kötözzük be. A vér nem ad jó ízt a salátánknak. Miután a konzervdoboz megadta magát, öntsük le az olajat, majd a tonhalat is keverjük bele a salátába. Amikor kifőtt a tészta, azt is adjuk hozzá, alaposan keverjük össze, ha kell, öntsünk még bele olívaolajat, hogy ne legyen száraz. Szemfüles gasztropuccs-tanoncok ezen a ponton elgondolkoznak, vajon miért rakunk bele olajat, ha korábban leöntöttük róla? A magyarázat egyszerű, mint a faék: mert a salátának az olíva adja meg a zamatát, a tonhal konzerven lévő olaj azonban nem olíva. Persze ha olívaolajban eltett tonhalat vettél, az maradhat, így hozzáadott olaj nélkül készíthetsz tonhalsalátát.
Sót és fűszert is tehetünk még bele, ha szükséges. Persze előbb kóstoljuk meg! Várjuk meg, amíg kihűl, majd 1-2 órára tegyük be a hűtőbe! Akkor jó, ha összeérnek az ízek, bár az én családom ezt az állapotát nem ismeri, mert nálunk még melegen elfogy. Az utolsó keverésnél már ott sorakozik a család apraja, nagyja, és sóvár szemekkel lesik, mikor fejezem be végre.
Jótanács: aki nem szereti a tonhalat, ne készítsen tonhalsalátát! Ha nem szereted az oregánó ízét, vagy az olívaolajat, azon még lehet segíteni. Például nem teszel a salátába sem egyiket, sem másikat.

Jó étvágyat!

Folytatom???

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése