2011. október 21., péntek

Családtörténetek 2.

A sógornő



Szilvia fáradtan ért haza. Semmi másra nem vágyott, mint egy gyors zuhanyra, és hogy beájuljon az ágyba. A kinti melegtől ragadt mindene, rosszkedve árnyként kúszott utána.
Azt gondolta, nincs otthon senki, de az öccse szobájából hangokat hallott. Az ajtó nyitva volt, bement hát, hogy köszönjön. A kanapén az öccse mellett egy idegen lány ült. Meglepődött. Péter bemutatta őket egymásnak.
- A barátnőm, a nővérem.
A lány illedelmesen felállt, kezet nyújtott.
- Szabó Mária.
- Papp Szilvia. Örülök, hogy megismertelek.
Zavarban volt. Az öccse még soha nem hozott haza lányt, nem is említette, hogy lenne barátnője.
Hallgattak egy sort.
- Na és hogy ismerkedtetek meg? – törte meg az egyre kínosabbá váló csöndet Szilvia.
- A Balatonon, Jocóéknál – mondta az öccse. – Mari Jocó nővérének a barátnője. Együtt nyaraltunk.
Jocó az öccse gyerekkori barátja, a nővére idősebb nála négy évvel. Talán Mari is?
Az öccse, mintha megérezte volna, mi jár a fejében, megkérdezte:
- Mari idősebb nálam, nagyon látszik?
- Nem, szerintem nem látszik – mondta Szilvia, remélte, elég meggyőzően.
Aztán kicsit kibeszélte a barátnőjével Marit, mert valójában volt benne valami, ami nagyon nem tetszett Szilviának. Úgy vélte, az öccséhez egészen másféle lány illene. A barátnője, Ági ajánlott is egy lányt, aki egészen alkalmas lehetett volna akár feleségnek is.
Nem lehetett azt mondani, hogy Szilvia fúrta volna Marit, nem. Arra ott volt az anyjuk. De ő is csak módjával, mert valójában mindenki meg volt illetődve, hogy végre megtört a jég, és Péternek barátnője van.
A kapcsolat akkor kezdett komollyá válni, amikor Marit el akarták tiltani Pétertől. Az anyja valami komolyabb fiút szánt neki férjnek.
Akkoriban Szilvia biztosította az öccsét arról, hogy ha valami gondja van szerelmi téren, hozzá bármikor fordulhat. Megkérdezte az öccsét, szereti-e Marit. Az öccse azt mondta, kevés meggyőződéssel, hogy szereti. Na meg azt is szereti, hogy Mari mellett kitörhet a szegénységből. Mari meg a szülői ház, főleg az anyai kontroll rabságából vágyott kitörni. De vajon ez elegendő alap egy házassághoz?
Később aztán Mari lett Szilvia sógornője.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése