Zsiráfnak ajánlom, barátsággal, szeretettel.
Egyszer volt, hol nem volt, hetedhét országon is túl, volt egyszer egy
szegény asszony. Na, nem olyan ritkaság ez, szegény asszonyok találhatók
a hetedhét országon innen is, csakhogy ennek volt egy fia meg egy kis
tehénkéje. Na, ilyen szegény asszony már kevesebb akad a hetedhét
országon innen. Egyszer úgy elfogyott az ennivalójuk, hogy el kellett a
kis tehénkét hajtsák a vásárra, hogy eladják. Bizony elég ostoba dolog
ez, hogy egy tehenet el kell adni, de a házi tejnek bizony nincs nagy
keletje manapság, nyilván, mert nem homogénezett, és nem tetra pack
csomagolású. Még nem találták fel a téglalap alakú tehenet.
Mondja az anyja a kisfiúnak:
- Eredj, fiam, reggel hajtsd el. De vigyázz ám, hogyan adod el, nehogy károsak legyünk benne.
Így is lett. A fiú eladta a tehénkét egy szál paszulyért. Nem mondhatni,
hogy túl jó vásárt csinált volna vele, mondta is neki az anyja. De a
gyerek elültette a paszulyt, ami reggelre az égig ért. Nyilván van azért
ebben némi túlzás, de valószínűleg valami génmanipulált paszulyról
lehetett szó. Nos, ifjú emberkénk, ahogy az lenni szokott a
legénykékkel, rögvest ki is akarta próbálni, felmászott rá. Innen aztán
az események nehezen rekonstruálhatók. Legalábbis kétféle verzió
lehetséges. Az egyik az, hogy a gyerek leesett, beverte a fejét, ettől
amnéziás lett, és a pszichiátrián adagolt gyógyszerek hatására
vizionált.
A másik verzió a valószínűbb: az anyja jól elverte, így aztán világgá
ment, és a szomszédok kérdésére az anya azt mondta, hogy a fia
felmászott a paszulyra, és eltűnt. Ezt a verziót támasztják alá a
későbbi események is. Hogy tudniillik ment, mendegélt, be is esteledett,
mikor meglátott egy házikót. Bekéredzkedett oda éjszakára. A
háziasszony megszánta, adott neki vacsorát, de figyelmeztette, hogy az ő
ura a hétfejű sárkány. Eddig úgy tudtuk, hogy a nők sárkányosodnak el a
házasságban, de lehetnek kivételek. Ez is egy ilyen kivételes eset
lehetett. Az is lehet, hogy ezt éppen a férfiak terjesztik, leplezendő a
maguk elsárkányosodását.
A gyerek addig könyörgött az asszonynak, amíg az el nem bújtatta.
Nyilván kikapós menyecske lehetett, mert rögtön tudta, hogy az ágy alá
kell bújtatni a fiút.
Elég az hozzá, hogy éjfél felé hazajön a férj, nagy zajjal, lármával,
biztos megint a kocsmából jött. Hozott magával egy játékot, ami úgy
nézett ki, mint egy fekete tyúk. Nyilván játék volt, mert a
sárkány-ember azt mondogatta rá, hogy „tojj”, valószínűleg ez „toy”
akart lenni, csak hát bé volt rúgva rendesen a jóember. Közben
megnyomhatott valami gombot is a tyúkocska hasán, mert abból egyre
jöttek a tojás alakú aranyak. Ebből aztán kiderült, hogy az emberünk nem
a nem létező gyerekének hozta a játékot, hanem ebbe rejtette el a
lopásból származó szajrét. Mielőtt az asszony észrevette volna az
aranyat, gyorsan vissza is pakolta, közben kiabált is neki:
- Asszony, vacsorát ide!
Hát igen, ez nem túl kedves, de mit várjon az ember egy részeg sárkánytól?
Muzikális sárkány volt a mi emberünk, mert vacsora után zenélni kezdett,
közben meg szaglászott. Nyilván a saját szagát érezhette, mert olyan
büdös volt, mintha állnának mellette, de az asszony megijedt, eszébe
jutott a gyermek az ágy alatt. A végén sikerült megnyugtatnia az
emberét, el is fáradt bele rendesen, úgy aludt el, mint akit fejbe
vertek. Bár… ki tudja, nem-e?
A végén csak elfáradt az ember is, elaludt a széken. Akkor a mi kis
barátunk kimászott az ágy alól, hóna alá fogta a tyúkot és a pikulát,
aztán uzsgyi! A nyaka közé szedte a lábát, és meg se állt hazáig. Egy
darabig kergette őt a sárkány, aki megébredt közben, de a nagy hasától
nem tudott gyorsan futni, hamar elfáradt, feladta hát. Gondolta, majd a
haverokkal kinyomoztatja, merre lakik a fiú, hogy majd elmenjen hozzá,
és visszaszerezze tőle a szajrét. Csakhogy a gyereknek meg az anyjának
megvolt a magához való esze, feljelentették az embert, a tyúk és a benne
lévő aranytojások bizonyítékként szolgáltak, a hiányzó tojásokról azt
gondolta éles elméjű rendőrségünk, hogy azt a bűntársak rejtették el,
majd a tárgyalás után a tanúvédelmi program keretében az asszony és a
fia az ország másik végében új életet kezdett. A gyerek nyomravezetői
jutalomként megkapta a tyúkot, és a Lego céggel együttműködve
sorozatgyártásba kezdett. A szülők persze vették a gyerekeiknek az
aranytojást tojó tyúkot, mint a cukrot. Hiába, jó marketinget csinált
neki a közben felnőtt gyermek. A reklámkampány „Az égig érő paszuly”
elnevezéssel berobbant a köztudatba, gyermekmese is lett belőle.
Aki nem hiszi, járjon utána! Megtalálható a www.egigeropaszuly.com honlapon.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése